A delírium szakmaközi természeti zavar, amely a tudat és a viselkedés reverzibilis kóros megváltozottságával jár. Két fő típusa a hypoxiás és az alkoholos eredetű forma. Bár klinikai megjelenési alakjában a pszichés/pszichopathológiai tünetek dominálnak - zavartság, nyugtalanság, szorongás, a nappal-éjszaka ritmusának felborulása és hallucinációk - hátterében részben szervi megbetegedések, különösen idősebb korban (főként 65 év felett) magának az agynak az organikus jellegű károsodottsága, valamint szer/alkoholmegvonás állhat. A szindróma életet veszélyeztető, intenzív ellátást igénylő állapot. A magas halálozású kórkép terápiájában alapvető jelentőségű a kiváltó okok feltárása, sürgősségi gyógykezelésbe vétele, valamint ezzel párhuzamosan a pszichés tünetek terápiája.