Az esetismertetés egy családon belüli, korán kezdődő, súlyos, sokszoros gyermekkori bántalmazást elszenvedett 35 éves nőbeteg 2,5 éves terápiáját foglalja össze. Az ismertetés elsősorban a szexuális bántalmazás feltárására és feldolgozására koncentrál, a bántalmazásra utaló első fragmentált traumaemlékek váratlan megjelenésétől a brutális jelenetek életkor-regresszióban való feltárulkozásának stádiumán át az integráció megtörténtéig. Az abúzus-élmények feltárása és feldolgozása elsősorban a katatím imaginatív képélmény-terápia módszerével történt. Az eset bemutatja a traumaterápia sajátosságait, s számos imagináció-részlet segítségével illusztrálja és elemzi a traumatikus emlékezés valamint a disszociációval való védekezés sajátosságait. A rezilienciára utaló jelek felmutatásával értelmezi a súlyosan averzív gyermekkori események és a meglepően jó felnőttkori funkciószint közötti ellentmondást, melyben a nagymamával való szeretetteljes kapcsolat, valamint számos személyiségjellemző és megküzdési mechanizmus játszik szerepet.