A diabeteses nephropathia a cukorbetegek mintegy 40%-ában alakul ki és a végstádiumú veseelégtelenség leggyakoribb oka. A modern kezelés eredményeképpen nemcsak a diabeteses nephropathia epidemiológiája és klinikai képe változott, hanem hosszú évek emelkedő tendenciája után elérte a platót a vesepótló kezelést igénylő 2-es típusú diabetesesek száma is. Az első klinikai jel a microalbuminuria megjelenése, ezért javasolt a betegek szűrése erre. A diagnózis felállításának alapja általában a proteinuria fennállása és az anamnesztikus adatok. Amennyiben a klinikai kép alapján egyéb vesebetegség lehetősége merül fel cukorbetegekben, úgy nefrológiai kivizsgálás javasolt. A kezelés célja a nephropathia progressziójának lassítása és a cardiovascularis rizikó csökkentése. Hatékony vércukor- és vérnyomáskontroll javasolt; az utóbbi elsősorban angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzinreceptor-bokkoló kezeléssel. Cél a fehérjeürítés csökkentése, ha lehet, normalizálása. Számos új gyógyszer áll a klinikai felhasználás kapujában a diabeteses nephropathia kezelésére.