Az elmúlt két évtizedben egyre szélesebb körben elérhetővé vált nagy felbontóképességű ultrahangkészülékek és a transvaginalis transducerek használata az ectopiás terhességek korai felismerését jelentősen megkönnyítették. Ennek következtében a korábbi időszakra jellemző klasszikus diagnosztikus módszerek, mint az abrasio illetve Douglas-punctio háttérbe szorultak. Tisztában kell lennünk azonban az ultrahangvizsgálatok korlátaival is, ezért kívánjuk felhívni a figyelmet a sorozatos (ßhCG-meghatározások jelentőségére mind a diagnosztikában, mind a méhenkívüli terhességek kezelésének követése során. A Budai Meddőségi Centrumban az IVF (ICSI) - ET kezelések eredményességének megítélésére a petesejt megtermékenyítését követő 14. napon minden kezelt páciensnél meghatározzuk a szérum (ßhCG szintjét. Pozitív esetben az első ultrahangvizsgálatot a betöltött 5. terhességi héten végezzük. Ezt azért tesszük, hogy a koraterhesség létrejötte, az esetleges többes terhességek igazolása, valamint az asszisztált reprodukciós kezelések eredményeként létrejött nagyobb arányú ectopiás terhesség (2-11% IVF-ET versus 0,6-0,8% átlag populáció) legkorábbi felismerése, szükség szerinti kezelése lehetővé váljék. Intézetünk gyakorlatában a folliculus aspirációt követő 14. napig a lutealis fázis támogatására hCG-t nem alkalmazunk az ovarialis hyperstimulációs szindróma (OHSS) rizikójának csökkentése és a (ßhCG szint meghatározásának pontossága érdekében. Az ultrahangvizsgálati lelet és a (ßhCG értékek alapján intact ectopiás terhesség igazolásakor vagy várakozó álláspontra helyezkedünk, vagy methotrexat (MTX) terápia mellett döntünk a (ßhCG szérumszintjének sorozatos meghatározása mellett, illetve azonnali invazív - lehetőleg laparoscopos sebészi ellátást kezdeményezünk. TVS technikával 1025 IU/L (ßhCG szint fölött ábrázolódhat az in utero, esetlegesen az ectopiás petezsák is. Színkódolt Doppler-vizsgálat alkalmazásával sem tudjuk a terhességet 800-1000 IU/L (ßhCG szint alatt azonosítani. A (ßhCG értékének az ectopiás terhességek diagnosztikájában figyelemfelkeltőnek kell lenni, ha az első mért érték alacsony, a terhesség korával nem korrelál, illetve ha a megkettőződési idő (doubling time) elnyújtott, azaz a várandósság korához mérten egymást követően túl alacsony értékeket mérünk. Intézetünkben 2001. január 02. és 2008. április 30. közötti időszakban 6647 embrió beültetéssel zárult IVF kezelési ciklust végeztünk el és 2189 klinikai terhességet igazoltunk. A klinikai terhességek közül 45 esetben diagnosztizáltunk méhenkívüli terhességet. Ez a klinikai terhességekre vonatkoztatva 2,06%-nak adódott. A 45 méhenkívüli terhesség közül 3 bizonyult heterotopnak, 45 esetből csak 15 esetben tudtuk a méhenkívüli terhességek kizárólag ultrahang-vizsgálattal igazolni, míg 30 esetben az UH-vizsgálat a ßhCG meghatározásával együtt vezetett az ectopiás terhesség diagnózisához. Az ismertetett adatainkból kiderül, hogy az összes ectopiás terhességi esetünk csupán 1/3-ában jutottunk ultrahangvizsgálattal korai diagnózishoz, 2/3-ukban csak a (ßhCG meghatározással kiegészítve következtethettünk a méhenkívüli terhesség jelenlétére. Fentiek miatt tartjuk indokoltnak a legjobb felbontóképességű UH-készülékek használata mellett is a quantitatív, szükség szerint sorozatos (ßhCG meghatározásokat valamennyi, nemcsak IVF-ET útján fogant, ectopiás terhesség diagnosztikájában és követésében. A lehető leggyorsabban felállított diagnózis jelentőségét pedig napjainkban a korai laparoscopos műtéti ellátás lehetőségének széleskörű elterjedése mellett nem lehet eléggé hangsúlyozni.