A coeliakia genetikailag fogékony emberekben környezeti tényezők hatására kialakuló autoimmun betegség, amelynek gyomor-bél rendszeri tünetei mellett jól ismertek extraintestinalis megnyilvánulásai is. Ez utóbbiak között kiemelt jelentősége van a sikertelen gyermekvállalásnak. Nőkben késői menarche, korai menopauza, szekunder amenorrhoea, meddőség, habituális vetélés, magzati retardáció, koraszülés, halva-szülés, férfiakban gonadális díszfunkció és kóros spermalelet hátterében állhat lisztérzékenység. A szerzők célul tűzték ki a lisztérzékenység igazolását, illetve kizárását gyermektelen párokban. A Zala Megyei Kórház Immunológiai szakrendelésén 2004-2010 között sikertelen gyermekvállalás miatt 223 pár mindkét tagjánál anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és immunszerológiai vizsgálatok - köztük szöveti transzglutamináz elleni antitest - meghatározása, továbbá az antitestet hordozó egyénekben a mély duodenumból biopszia történt. A szöveti transzglutamináz elleni antitest 6/223 nőben volt pozitív, közöttük 3/223 (1,34%) esetben a szövettani vizsgálat megerősítette a coeliakia diagnózisát. A férfiak körében 2/223 (0,9%) antitesthordozás igazolódott, a szövettan mindkét esetben kórjelzőnek bizonyult. A spermavizsgálat mindkettőjüknél élettani paramétereket mutatott. A vizsgálat kuriózumát adja, hogy egyik coeliakiás férfi beteg az ugyancsak a szerzők által igazölt coeliakiában szenvedő nő párja. A követési időszakban alkalmazott gluténmentes diéta, továbbá esetenként antifoszfolipid szindróma miatti acetil-szalicilét- és autoimmun thyreoiditis következtében kialakult latens hypothyreosis miatti levothyroxinkezelés ellett egy nőbeteg és a coeliakiás házaspár nő tagja spontán fogantatást követően egészséges gyermeket szült. A vizsgálat rávilágít arra, hogy sikertelen gyermekvállalás miatt kivizsgálásra kerülő párok mindkét tagját coeliakia irányában is érdemes szűrni, hiszen megfelelő diétával a reprodukciós elégtelenség megszüntethető.