Cél: A csecsemőtáplálással foglalkozó irányelvek összegyűjtése Magyarországon és összehasonlításuk másik négy európai ország (Anglia, Finnország, Németország és Spanyolország) hasonló dokumentumaival. A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon jelenik meg a táplálási programozódás jelensége a dokumentumokban. Módszer: Egy erre a célra kidolgozott egységes keresési és kódolási rendszer segítségével a szerzők megkeresték és elemezték a csecsemőtáplálással foglalkozó dokumentumokat a vizsgált öt európai országban. A keresés összesen 26 dokumentumot eredményezett: Angliában négyet, Finnországban kettőt, Németországban kilencet, Magyarországon hatot és Spanyolországban ötöt. A dokumentumokban 203 olyan megállapítást találtak, amelynek idézhető hivatkozása volt. A megállapítások a szoptatás előnyeire (24%), a fertőzések elleni védő szerepére (32%) és olyan hosszú távú hatásaira, mint a diabetes (31%) és az allergia (12%) megelőzése vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n=8), valamint a hosszú távú védőhatásokra (n=13) vonatkozott. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak a pozitív hatás tartamának és jellegének megítélésében. Következtetés: A csecsemőtáplálással foglalkozó nemzeti dokumentumok az összehasonlított öt európai országban jelentősen eltértek terjedelmükben és a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásainak leírásában egyaránt. A dokumentumok többségéből hiányzott a korai táplálási programozódás jelenségének a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő tárgyalása.