Európában a vénás tromboembóliás események (VTE) jelentős egészségügyi terhet okoznak a hosszú távú morbiditás és a betegek kezelésének költségei miatt. Az orvosok és egészségügyi döntéshozók a megfelelő profilaxist szélesebb körben alkalmazva javíthatják a népegészségügyi helyzetet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk a nem sebészeti osztályon fekvő betegek trombózis profilaxisának költségeit és elérhető - elsősorban pénzügyi - eredményeit. Az elemzés során a kismolekulasúlyú heparinnal (LMWH) történő profilaxist hasonlítottuk össze azzal a helyzettel, amikor a betegek nem részesülnek profilaxisban. A profilaxis hiányát, mint megfelelő komparátor-választást az ENDORSE-vizsgálat eredményei igazolják, amely megmutatta, hogy Magyarországon a nem sebészeti osztályon fekvő betegek többsége nem részesült megfelelő trombózis-profilaxisban. Költséghatékonysági elemzést végeztünk, amelynek során az abszolút kockázatkülönbségekből adódó költségekkel és eredményekkel számoltunk. Hipotézisünk az volt, hogy az LMWH profilaxis költséghatékony egészségügyi technológia, amely akkor a legeredményesebb, ha azt a rizikófelmérést követően az annak megfelelő betegek kapják.