A kb. 90 %-ban de novo vagy gyulladásos talajon kialakult és 10 %-ban herediter vastagbéldaganatokkal kapcsolatos kutatások az 1980-as években erősödtek fel, amikor egyértelművé vált, hogy az APC, ras és p53 gének mutációi jelentősen hozzájárulnak a vastagbél epithelialis sejtjeinek malignus transzformációjához. A John Hopkins Medical School (Baltimore, Maryland) kutatói jelentős mértékben elkötelezték magukat, hogy az in vitro eredményeket in vivo is ellenőrzik. Ismertté vált, hogy a vastagbél kriptáinak malignus transzformációja egy többlépéses (multistep) folyamat, melyben a normál epithelium először hyperplaziássá, majd dysplaziássá válik, illetve polypképződéses, adenomatosusos elfajulásokon megy keresztül, eljutva a carcinomatosus állapotig. A pre-cancerosus állapot elérése 5-20 évet vehet igénybe. A molekuláris-genetikai hátterek is körvonalazódtak: az APC-tumorszuppresszor gén funkcióvesztése, DNS-hypometiláció, majd a K-ras gén aktivációja képezheti a kezdeti lépéseket a heterogenitás (LOH), és más védőmechanizmusok elvesztéséhez.