Az elhízásnak, metabolikus rendellenességeknek, T2DM-nak, és a kardiovaszkuláris kórképeknek robbanásszerű terjedése "diabesity pandémia" néven vált ismertté. Közöttük az összekötő kapocs az inzulin rezisztencia, közös meghatározó jellegzetességük a centrális adipositás. Életmódbeli tényezők, a mozgásszegény életmód, túlzott kalóriabevitel, hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakulásához. Bár az agy fontos szerepet játszik a viselkedés és táplálékfelvétel területén, működésénekzavarait és azok hatását az anyagcserében, energiaforgalomban és az inzulinrezisztenciában sokáig nem vizsgálták. Az inzulin szerepe sem volt ismert a központi idegrendszer működésében. Az 1990-es évek közepe óta jelentős előrehaladás történt a táplálkozási magatartás és az energiaegyensúly szabályozásának megismerése terén, melynek kutatása napjainkban is intenzíven folytatódik.