Amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek - ez a stroke. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban, becslések szerint világszerte évente 5,7 millió ember halálát okozza. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon: kiterjedt és maradandó károsodást eredményezhet, parézist vagy plégiát, a kognitív funkciók károsodását, szenzoros vagy motoros aphasiát, látásvesztést. A mindennapi élet rendkívül nehézzé válik és az alapvető funkciók, mint a járás és a beszéd súlyosan károsodhatnak. Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke válságos hatásait azonban nem csak az egyén érzi: a stroke a gondozókra, a családtagokra és az egészségügyi és szociális szolgáltatókra is súlyos terhet ró. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3 %-át teszi ki.