A hosszú QT szindróma a szívizomsejtek megnyúlt repolarizációja következtében kialakuló aritmogén kórkép, dominálóan a szív kálium-, nátrium- és kalciumion csatornáinak génmutációból eredő betegsége. Fatális aritmiák, eszméletvesztéses epizódok, polimorf kamrai tachycardia képében jelentkezhet. A diagnózis alapja a szívfrekvenciára korrigált QT szakasz (QTc) megnyúlása. Családi halmozódás az esetek felében mutatható ki. Klinikailag a betegek nagyon nagy, nagy és kis kockázatú csoportba sorolhatók a hirtelen szívhalál kockázata szempontjából. Azonnali kezelést a torsades de pointes kamrai tachycardia jelentkezése indokol. A hosszú távú kezelés a QT megnyúlást okozó szerek és ionhiányt előidéző állapotok kerülésén túl orális bétablokkolókezelésből, cervicothoracalis szimpatektómiából, pacemaker vagy kardioverter defibrillátor (ICD) beültetéséből áll.