A szerzők egy 31 éves, 27 hetes várandós kórtörténetét ismertetik, aki 2008. októberében került felvételre a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára egy városi kórházból hydrops fetalis miatt. Az ultrahangvizsgálat a magzatnál pericardialis folyadékgyülemet, nagy mennyiségű ascitest, valamint testszerte 3 mm-es subcutan réteget ábrázolt Az anyai vércsoportvizsgálat és ellenanyagszűrés kizárta az immun hydrops lehetőségét. A felmerülő méhenbelüli infekció kizárására az anyai vérből szerológiai vizsgálatokat végeztek, de az eredmények negatívak voltak. A chordocentesist követő karyotipizálás, haematocrit meghatározás, valamint vérgáz-elemzés során normális leletek igazolódtak. A chordocentesis során dexamethasont, furosemidet, és digoxint adtak a köldökvénába. A fetalis echocardiographia megnagyobbodott szívet, rossz magzati szisztolés funkciót és mindkét AV-billentyűn jelentős fokú inszufficienciát igazolt, de primer strukturális kardiológiai elváltozást nem észleltek. Az anya tocolytikus kezelésben és digoxin terápiában részesült. A 30. gesztációs héten, tekintettel a fokozódó hydropsra, a terhességet császármetszéssel fejezték be. A gyermekágyas az 5. posztoperatív napon panaszmentesen távozott. Az újszülöttet a klinika Neonatológiai Intenzív Centrumában ápolták, ahol további vizsgálatokkal igazolták, hogy a hydropsot cardiomyopathia okozta. A csecsemőt a 69. életnapon adták otthonába, további gondozását a PTE KK Gyermekklinika Kardiológiai részlegén végzik. Szívtranszplantációs programba történő felvétele folyamatban van.