Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=97691
MOB:2011/3
Szerzők:Hanti Péter
Tárgyszavak:BIZTOSÍTÁS; SZAKÉRTŐI RENDSZEREK; JOGSZABÁLYOK
Folyóirat:Granum - 2011. 14. évf. 1. sz.


  Az egészségügy "hosszú farkú felelőssége" / Hanti Péter
  Abstr. hun.
  In: Granum. - ISSN 1418-673X. - 2011. 14. évf. 1. sz., p. 3-6. : ill.


A kártérítési (és a felelősségbiztosítással összefüggő szerződési) jog hagyományosan számos, ún. okozatossági elméletet ismer, melyekkel különböző módokon közelíthető meg a károkozáshoz vezető vagy abban közrejátszó tényezők tényleges szerepe, és a károsodás időpontja, melyeknek a jogi felelősség megítélésénél nagy jelentősége van. Ha a különböző kórállapotokat, betegségeket, egészségkárosodásokat tekintjük ilyen a manifesztációs teória, mely a betegség megjelenését, "kitörését" tekinti mérvadónak. A behatási teória az egész időszakra figyelemmel van, mely alatt az adott kóroki tényező szerepet játszott az egészségkárosodás kialakulásában. Az aktuális károsodási nézet a manifesztációs elméletre hasonlít, azonban azt az időpontot keresi, amikor a károsító behatás olyan intenzívvé vált, hogy annak már kárkövetkezményei vannak. Végül a folyamatos károsodási elmélet szerint valamennyi egymás mellett vagy egymás után ható károsító tényezőnek relevanciája van a kár bekövetkezéséért való felelősség megítélésében.