A szerzők azt vizsgálták, hogy szívinfarktust elszenvedett betegek körében miként valósul meg a lipidcélértékek (az LDL-koleszterinen túlmenően a HDL-koleszterin- és trigliceridszinteké is) elérése a kardiológiai szakrendelésen történő ellenőrző vizsgálatok során. Módszer: 201 nagy és igen nagy kockázatú, a gyulai kardiológiai szakrendelésen gondozott, szívinfarktuson átesett beteget vontak be a felmérésbe 2007. január 1. és május 31. között. A betegek lipidszintjeit és lipidcsökkentő kezelését elemezték két éven keresztül. Eredmények: A bevonási vizit során csupán a betegek 26,4%-ának volt az LDL-koleszterin-szintje a célnak megfelelő, emellett a betegek 40,3%-ában észleltek magas triglicerid- és 33,3%-ában alacsony HDL-koleszterin-értékeket. Mindössze 22 esetben (10,9%) sikerült mindhárom lipidparaméter tekintetében elérni a célértékeket. A kontrollvizsgálatokon rendszeresen megjelent 179 beteg adatait elemezve a lipidértékek tekintetében kedvező változást figyeltek meg: a betegek 42,5%-a érte el a kívánt LDL-koleszterin-célértéket, 17,3%-a pedig HDL-koleszterin- és trigliceridértékében is teljesítette a jelenleg előírt szintet. Következtetések: A vizsgálat eredményei megfelelnek az irodalmi adatoknak. A jelenleg alkalmazható terápiás lehetőségekkel az optimális LDL-koleszterin-szint elérésén túl törekedni kell az úgynevezett "residualis lipidológiai kockázat" csökkentésére is, amelynek eszköze a kombinációs terápia mind szélesebb körben történő alkalmazása lehet.