A mind költségesebb gyógyszerterápiák piacra kerülése, valamint a gyógyszertámogatás céljára rendelkezésre álló társadalombiztosítási források szűkössége miatt kiemelt jelentősége van a gyógyszerkasszán belüli forrásallokációs hatékonyság növelésének. Ennek egyik különösen fontos módja a generikus készítmények piacra jutásának ösztönzése a lejáró szabadalmú hatóanyagpiacokon. A jelenlegi magyarországi támogatási rendszerben azonban a jogszabályok által nevesített technokratikus eszközök - különösen a referenciaárazás - hatása csak jelentős időbeli késleltetéssel érvényesül érdemben, így az első generikumok piacra lépését közvetlenül követő néhány hónapban elsősorban az originális készítmény gyártója által követett termékéletciklusstratégia marad meghatározó. A piac dinamikáját ebben az időszakban az egészségbiztosító jószerivel csak "puha" eszközökkel tudja befolyásolni, megkísérelve korábbra hozni a megtakarítások realizálásának időpontját. Cikkünkben e puha eszközök alkalmazásának lehetőségeit és korlátait mutatjuk be a 2009. év legjelentősebb lejáró szabadalmú hatóanyaga, a clopidogrel példáján. Puha eszközként definiálunk minden olyan egészségbiztosítói intézkedést, amelyet jogszabály nem ír elő, s amely a felíró orvosok, a betegek és a piaci szereplők érdekeltségére hat, vagy tárgyalásos alapú.