Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=98628
MOB:2011/1-2
Szerzők:Arnold Petra; Paksi Borbála
Tárgyszavak:KÁBÍTÓSZERÉLVEZET; TÁRSADALMI KÖRNYEZET
Folyóirat:Addiktológia - 2010. 9. évf. 4. sz.


  Kábítószer problémával foglalkozó civil szervezetek kapcsolatai / Arnold Petra, Paksi Borbála
  Bibliogr.: p. 280. - Abstr. hun., eng.
  In: Addiktológia. - ISSN 1589-0317. - 2010. 9. évf. 4. sz., p. 253-280. : ill.


Célkitűzés: A tanulmányban bemutatásra kerülő kutatás célja a drog területen tevékenykedő civil szervezetek kapcsolatainak feltárása. Módszer: A kutatás célcsoportját a közép-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiókban drogmegelőzéssel és/vagy ártalomcsökkentéssel és/vagy rehabilitációval foglalkozó civil szervezetek képezték. A célcsoport identifi kálása egy erre a célra kidolgozott szűrőkérdőív alapján, telefonos megkérdezéssel történt. A célcsoportban teljes körű adatfelvételre törekedtünk. Az adatfelvételi battériát önkitőltős kérdőívek képezték, melyeket e-mail-en vagy személyes megkereséssel juttatunk el a célcsoport tagjaihoz, 2009 őszén. A kérdőív kialakítása részben a hazai civil szervezetek körében más területek készült kutatási előzmények (Bartal - Molnár 2006), részben pedig a kutatás célkitűzései alapján került kialakításra. Összesen 53 civil szervezet töltötte ki a kérdőívet. A kvantitatív adatok árnyalására kutatásunkat fókuszcsoportos vizsgálattal egészítettük ki. Eredmények/következtetések: A drogszakmai civil szervezetek a kapcsolattartásban döntően a személyes találkozást preferálják. A kapcsolatok tartalmát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a drogszakmai civil szervezetek között az információs kapcsolatok dominálnak, s összességében ehhez hasonló mértékű kapcsolati potenciált hordoznak a közös rendezvények, pályázás valamint a szakmai problémák kezelése együttesen. A kapcsolatháló szerkezeti mutatói - alacsony kölcsönösségi és kohéziós index - arra utalnak, hogy a szervezetek kevéssé nyújtanak biztonságot egymásnak, kapcsolatrendszerük valamelyest szétesett, a szolidaritás viszonylag alacsony. A szervezetek kapcsolathálójának szerkezetét vizsgálva pedig, egy nagyobb tömbök gyenge kapcsolódásából előálló szerkezet mutatkozik meg, ami gyakorlatilag a szervezetek regionális elhelyezkedését képezi le.