Szilágyi Dezső Imre, világszerte ismert, magyar származású érsebész, születésének 2010. évi centenáriumáról, az érprotetika területén kifejtett aktivitásának ismertetésével emlékeznek meg a szerzők. Szilágyi az érprotetika kiemelkedő úttörője volt, a következő területeken járult hozzá az alloplasticus érpótlás fejlesztéséhez: - új típusú érprotézist készített,  - új kísérletes modellt alkotott, - kísérletes vizsgálataival gazdagította az érprotézisek beépülésének morphológiájára vonatkozó ismereteket.  Érpótló anyaga, annak belső, rugalmas megerősítés révén volt hajlékony és nyújtható, szemben a korábban leírt redőzéssel, vagy külső gyűrűs megerősítéssel. Ezt az elvet még ma is alkalmazzák a protézisgyártásban. Hosszú, thoraco-abdominális kísérletes modellt fejlesztett ki, amely akár 18-26 cm hosszú graftok kipróbálását is lehetővé tette. Ez a módszer alkalmasabb volt a protézisek tesztelésére, mint a korábbi rövid érpótlások. Összehasonlító kísérleteiben arra a következtetésre jutott, hogy a műanyag érpótlók belső felszínén kialakuló neointima képződésében, a vérből leülepedő mononuclearis sejteknek van döntő szerepe. Szilágyi sokat segített, mind az USA-ba került, mind pedig az itthoni érsebészeknek, ill. kutatóknak.