A haskörfogat-méréssel jól jellemezhető zsigeri zsírszövet részét képezi a metabolikus szindrómának, így a koszorúér-betegség rizikóstátusának is. Lényegileg igazoltnak tekinthető, hogy a zsigeri zsírszövet által termelt adipokinek lokálisan és szisztémásan is hatnak a kardiovaszkuláris rendszerre. A zsigeri zsírszövettel azonos eredetűek az úgynevezett ektópiás zsírszövetek, melyek a májban, a hasnyálmirigyben a szív körül, a koszorúerek mentén és a szív szabad felszínének bizonyos részein találhatóak. A szívet közvetlenül körülvevő zsírt epikardiális zsírszövetnek nevezzük. Ennek tanulmányozása során kiderült, hogy összefüggést mutat a metabolikus rizikófaktorokkal és a koszorúerek atherosclerosisával. Ennek hátterében az állhat, hogy az epikardiális zsírszövet is képes olyan bioaktív anyagok (adipocitokinek) termelésére és kibocsátására, amelyek fokozhatják a koszorúerek aterogenezisét.