A nanoantitestek az antitestek új generációját képezik; előnyös tulajdonságaik miatt előrelépést jelenthetnek az orvostudomány különböző területein. A tevefélék vérében csak nehézláncpárt tartalmazó antitestek is jelen vannak, melyek antigénkötő helyeit nevezzük nanoantitesteknek. A nanoantitestek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a hagyományos monoklonális antitestekkel összehasonlítva: kis méretűek, szobahőmérsékleten is stabilak, enzimek aktív régiójához, sejtmembrán-régiókhoz, daganatszövethez hatékonyan tudnak kötődni. Ráadásul gyorsan, olcsón és nagy mennyiségben állíthatók elő. Számos területen folynak kutatások a nanoantitestekkel a tumordiagnosztikától egészen az Alzheimer-kórig. Az autoimmun kórképek terén is nagy lehetőséget látnak bennük: anti-TNF-nanoantitestek iv. adásával a kollagénindukált arthritis jelentősen javult egerekben, a synovitis mellett az eróziók száma is csökkent; ráadásul többszöri adagolás mellett sem alakult ki immunizálódás. A colitis ulcerosa állatmodelljében pl. anti-TNF-nanoantitestet termelő baktériumok intragastricus adásával a bélnyálkahártya szignifi káns javulást mutatott. A nanoantitestek kibővíthetik a biológiai terápiás lehetőségek sorát számos betegségben, beleértve az autoimmun kórképeket is, bár egyelőre nem ismert, hogy az állatkísérletekhez hasonlóan sikeresek lesznek-e a humán gyógyászatban.