Az agyi ischaemiát követően kialakuló gyulladásos reakció évtizedek óta aktív kutatás tárgya, és számos terápiás lehetőséget rejt magában. A legkorábbi kísérletes és klinikai vizsgálatokat szteroidokkal végezték. Azóta több különböző, számos támadásponton ható vegyületet szabad gyökök, nukleáris faktor xB (NFKB), poli- (ADP-ribóz-) polimeráz, citokinek/kemokinek, fehérvérsejtek adhéziója és migrációja vizsgáltak, azonban klinikailag is hatásos molekulát eddig nem sikerült fejleszteni. Jelen közleményben a szerző a gyulladásos reakciót csökkentő molekulákkal végzett kísérletes és klinikai vizsgálatokat és azok korlátait tekinti át.