Az emlő karcinómája az egyik leggyakoribb női daganat. Ezek között a mintegy 15%-ban előforduló, sem ösztrogénreceptort, sem progeszteronreceptort nem expresszáló és HER2-pozitivitást sem mutató eseteket háromszorosan vagy tripla-negatív karcinómáknak (triple-negative breast cancer, TNBC) nevezzük. A betegség kedvezőtlen kórlefolyása, valamint elfogadott célzott kezelés hiánya az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává tette e betegségcsoportot. A jelen tanulmányban a PubMed-ben 2007. januártól 2009. júniusig publikált közlemények között az emlődaganat és tripla-negatív kulcsszavakon túl, az epidemiológia, patológia, génprofil, prediktív, prognosztikus, terápia és összefoglaló kulcsszavakkal kikeresett közleményeket és a kapcsolódó releváns publikációk eredményeit foglaltuk össze. A TNBC esetén ismert tény, hogy fiatalabb életkorban jelentkezik és gyakoribb a szegényebb fekete vagy hispano-amerikai nőknél, az viszont újdonság, hogy kialakulásában szerepet játszhatnak hormonális tényezők és az elhízás is. A TNBC nem egységes betegség, mert mind hisztomorfológiailag, mind immunhisztokémiai vizsgálatokkal további alcsoportok különíthetőek el. A tripla-negatív tumorok között gyakrabban észlelhető örökletes BRCA1-mutáció vagy szerzett mutáció nélküli BRCA-diszfunkció. A nagyfokú hasonlóság miatt a korábbi években a tripla-negatív daganatokat sokan azonosították a génexpressziós profil alapján meghatározható ún. bazális-szerű tumorokkal, de ez a megfeleltetés ma már nem állja meg a helyét. Több nagy tanulmány igazolta, hogy a tripla-negativitás önmagában kedvezőtlen prognosztikus faktor, bár ismert, hogy a TNBC esetek kb. 10%-a kedvező prognózisú. Elfogadott célzott kezelés hiányában a szisztémás kezelés tekintetében csak a kemoterápia az, ami jelenleg rendelkezésre áll. A kísérleti fázisban lévő célzottan ható vegyületek közül a PARP1-inhibitorok érdemelnek különös figyelemet, mely vegyületek a DNS-javító apparátus hibás működését használják ki.