A műtéti beavatkozásokat követő néhány napon rutinszerűen sor kerül az akut fázis reakció általános laboratóriumi markereinek (süllyedés, fehérvérsejt-szám, CRP, pozitív és negatív akut fázis fehérjék) mérésére. Ezek klinikai értékelését azonban nehezíti, hogy jelentős hányaduk aspecifikus, másrészt, hogy sok esetben féléletidejük nagy. A gyorsabb kinetikájú citokinszintek mérése minőségi változást ígér az akut fázis reakció diagnosztikájában. Ezek alkalmazását az adatok hiánya azonban nehezíti. Munkánk során a leggyakrabban alkalmazott nőgyógyászati műtéttípusokban 17 citokin és növekedési faktor szintjét határoztuk meg egy citokin biochip alkalmazásával, a műtét napján és az azt követő 3. napon, 17 beteg esetében. A vizsgált citokinek közül csak 7 (interleukin-1(3, IL-6, IL-7, IL-8, IL-10, monocita kemoattraktáns fehérje 1, makrofág gyulladásos fehérje -1ß) szintjét tudtuk detektálni: ezek esetében nem mutattunk ki szignifikáns különbséget a két időpont között. A műtéti típustól (helyi érzéstelenítésben végzett hüvelyi műtét, illetve általános érzéstelenítésben végzett laparoszkópia, illetve laparotómia) függően külön-külön is vizsgálva, az egyes csoportok között nem különböztek a citokinszintek. A 72. posztoperatív órában mért citokinszintek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az általunk vizsgált nőgyógyászati beavatkozások után szövődménymentes esetben erre az időpontra a műtét kapcsán jelentkező szisztémás akut fázis reakció befejeződik.