Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=94269
MOB:2010/4
Szerzők:Bozóky Géza; Ruby Éva; Mohos Andrea
Tárgyszavak:DYSPNOE; STATISZTIKA; TÜDŐEMBOLIA
Folyóirat:Medicina Thoracalis - 2010. 63. évf. 4. sz.
[http://www.tudogyogyasz.hu]


  Akut tünetszegény nem-masszív (szubmasszív) pulmonalis embolia / Bozóky Géza, Ruby Éva, Mohos Andrea
  Bibliogr.: p. 276. - Abstr. hun., eng.
  In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2010. 63. évf. 4. sz., p. 271-276. : ill.


Retrospektív vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk az 19962007 közötti időszakban a tünetszegény (okkult, silent) akut nem-masszív (szubmasszív) pulmonalis emboliák előfordulásának gyakoriságát, a jellemző klinikai tüneteket és a kórismézés lehetséges módozatait. 1996-2007 között 965 betegben kórisméztünk akut pulmonalis emboliát a klinikai tünetek, emelkedett D-dimer-érték, EKG-eltérések, ventilációs-perfúziós tüdoszcintigráfia és kontrasztos CT-angiográfia alapján. A 965 beteg közül 98 esetben (10,2%) akut masszív pulmonalis embolia, 867 betegben (89,8%) pedig akut nem-masszív pulmonalis embolia igazolódott. A 867 akut nem-masszív pulmonalis emboliában szenvedő beteg közül 394 esetben (45,4%) észleltünk tünetszegény akut nem-masszív pulmonalis emboliát. Tünetszegény betegeink közel 50%-ában csak nehézlégzés jelentkezett, míg 50%-ban a nehézlégzés mellett második tünetként fordult elő mellkasi fájdalom, köhögés, illetve haemoptoe. Alsó végtagi kompressziós Doppler UH-vizsgálat során 146 esetben (37%) igazolódott alsó végtagi mélyvéna-thrombosis, többségében proximalis lokalizációban. Az akut nem-masszív pulmonalis embolia kórisméjét az esetek kisebb hányadában ventilációsperfúziós tüdőszcintigráfia, míg nagyobb részben kontrasztanyagos CT-angiográfia biztosította.