A prosztatarák a magyar férfiak daganatos halálozási sorrendjében a 3-4. helyet foglalja el. Kockázati tényezőnek számít az életkor és a családi anamnézis. A férfiak elsőfokú rokonainál 2,5-szer nagyobb a betegség előfordulásának valószínűsége, mint a terhelő kórtörténet nélküli esetekben. Korai stádiumban történő felfedezés esetén a kuratív kezelés (radikális prostatectomia, sugárterápia) 80-90%-ban biztosítja a teljes gyógyulást. Azonban Magyarországon a legtöbb esetben (65-75%-ban) a daganatot előrehaladt, áttétes stádiumban fedezik fel. A PSA-teszt és a rektális digitális vizsgálat (RDV) viszonylag olcsón elvégezhetők. Sajnos a PSA-kimutatás nem elég szenzitív és nem elég specifikus, azonban olyan daganatokra is felhívja a figyelmet, amelyek egyébként rejtve maradnának. A PSA-szint alapján kimutatott tünetmentes tumorok jelentős többsége jól differenciált, kevésbé agresszív. Nagy áttörést jelenthet a PCA 3 gén-teszt bevezetése, amellyel a kezelendő prosztatarákok 85%-át felfedezhetjük. Nagy érzékenysége segít annak eldöntésében, hogy kinél kell első, illetve inkább kinél kell ismételt biopsziát elvégezni. Bár a szűrés halálozást csökkentő hatása még napjainkban is kérdéses, számos más olyan vizsgálat áll rendelkezésünkre, amely a prosztatarák-szűrés előnyös hatásait bizonyítja. A szűrés kérdésének eldöntésében kiemelkedő európai screening vizsgálat (European Randomized study of Screening for Prostate Cancer [ERSPC]) eredménye, amelynek során a 4 éves screening időszak és az átlagos 8,8 éves utánkövetés során a szűrt betegpopulációban a kontrollcsoporthoz képest 20%-kal csökkent a prosztatarák okozta halálozási arány. Napjainkban számos ajánlás, áttekintés, információ áll rendelkezésre, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy mind a beteg, mind az orvos megfelelő információkat kaphasson a betegséggel kapcsolatban.