A relabáló/refrakter diffúz nagy B-sejtes lymphomák (DLBCL) kezelése kihívást jelent, kevesebb sikerrel jár, mint az elsődleges kezelés. Sikeres reindukciós kezelés utáni nagy dózisú kemoterápia és autológ őssejt-tranaszplantáció (AHSCT) az esetek 45-50%-ában tartós betegségmentes túlélést eredményez. A konszolidációs kezelésre különböző okok miatt alkalmatlan betegeknél csupán 10-15% hosszú távú betegségmentes túlélés érhető el. Második transzplantáció nélkül az autológ transzplantáció után relabáló betegek életkilátása is igen kedvezőtlen, az allogén transzplantáció különböző formáinak vizsgálata folyamatban van relabáló DLBCL-ben is. A terápiás eredmények javítása érdekében új, innovatív, a betegség patogenezisében kulcsszerepet játszó molekuláris célpontok megismerése és ezeket célzottan befolyásoló gyógyszerek integrálása szükséges a jelenleg alkalmazott terápiákba. Mindezekhez jól kontrollált klinikai vizsgálatok szükségesek, melyekben a "problémás" betegek is megfelelő számban képviselve vannak.