Minden erre vonatkozó felmérés szerint a gyógyszeres kezelésben rejlő lehetőségek nem realizálódnak az asztmás gyermekek életminőségében. Ennek legfontosabb okai az orvos és beteg nem megfelelő együttműködése (rossz compliance) és a gyógyszeres kezelésre vonatkozó utasítások pontos betartásának hiányosságai (rossz adherencia). Nyugat-Európában az asztmás gyermekek gondozása zömében a háziorvos (primary care), kisebb részben a specialista (gyermek-pulmonológus, allergológus) által történik. Egy friss holland vizsgálat szerint az inhalációs kortikoszteroid kezeléssel kapcsolatos adherencia az előbbinél 50%, míg az utóbbi esetén csaknem 100%. Nálunk ezzel szemben a specialista "gondoz" elégtelenül. A hazai szakellátásban a finanszírozás által ránk kényszerített mennyiségi szemlélet miatt a helyzet nem lehet jobb, mint a nyugat-európai primary care-ben. A túlzsúfolt "minél több pontot termelő" rendeléseken sok mindenre nincs idő, így a szülők betegséggel és kezeléssel kapcsolatos hiedelmeinek megvitatására sem, pedig ezek nagy szerepet játszanak a rossz adherenciában. A kommunikáció javítására jó megoldásnak látszik az "alternatív módszerek" igénybevétele.