Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=86447
MOB:2010/3
Szerzők:Erdélyi Ildikó; Káldy Zsolt
Tárgyszavak:PSZICHOLÓGIA; IDENTITÁS-KRÍZIS; SZEMÉLYISÉG
Folyóirat:Pszichoterápia - 2010. 19. évf. 2. sz.
[http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/]


  A perdita-jelenség mint az identitászavar egy sajátos esete / Erdélyi Ildikó, Káldy Zsolt
  Bibliogr.: p. 107-108. - Abstr. hun., eng.
  In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2010. 19. évf. 2. sz., p. 100-108. : ill.


Perditának - Shakespeare Téli rege című elbeszélése nyomán - a családból kitaszított gyermeket nevezzük. Perdita jelenségnek pedig az identitásfejlődés során jelentkező zavart, amely a gyermekkori emlékek hiányában, kötődési problémákban, szociális elszigetelődésben és szorongásos tünetekben nyilvánul meg. Ez a jelenség hozza létre az úgynevezett perdita-személyiséget. Elsősorban olyan állami gondozott serdülők sorolhatók ide, akik négyéves koruk előtt kerültek állami gondoskodásba. Viselkedésmódjuk jellegzetessége az autonómia és dependencia igény együttes megnyilvánulása, amely ambivalens érzelmi és kapcsolati működést eredményez. Az emlék felidézése szempontjából a perditák a következő két csoportba sorolhatók: hiányzó múltúak és átszínezett múltúak. A kontrollcsoport az élő múltúak csoportja (a nem perditák csoportja). A perditák kezelése egyre aktuálisabb feladattá válik a társadalomban. A legadekvátabb kezelési mód tapasztalataink szerint olyan kortárscsoportokban történhet, amelyekben a többséget az élő múltú társak alkotják. A perditák kezelésének másik lehetőségét a különböző művészetterápiás eljárások alkalmazása jelenti.