Jelen tanulmányban egészséges és aritmiás emberek csoportján végzett vizsgálatok eredményei kerülnek bemutatásra. A kísérletek célja a veszélyes aritmiára való hajlam rizikóparamétereinek megismerése és leírása. A vizsgálatok a kamrai depolarizációs sorrend és repolarizációs inhomogenitás megjelenítésére alkalmas testfelszíni potenciáltérképezéssel történtek. Az eljárás során szívütésenkénti QRS és QRST integráltérképek, a hozzájuk tartozó Karhunen-Loéve (KL) együtthatók, valamint az ezekből származtatott nondipolaritási indexek (NDI) kerültek meghatározásra. Megfigyelhető, hogy a szignifikáns NDI csúcsok megjelenésének valószínűsége lineáris kapcsolatban áll a QRST integráltérképekhez tartozó KL komponensek szórásával, valamint ellentétes az átlagos QRST integráltérkép dipoláris KL tényezőinek középértékével. Elmondható, hogy a QRS és QRST integráltérképek vizsgálatával megkülönböztethetőek a depolarizáció és repolarizáció közötti kapcsolat meglazulásából fakadó, valamint a depolarizáció-vezérelt NDI csúcsok.