Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=80904
MOB:2010/2
Szerzők:Tiringer István; Simon Attila; Veress Gábor
Tárgyszavak:DEPRESSZIÓ; REHABILITÁCIÓ; AKUT CORONARIA SZINDRÓMA; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2009. 39. évf. 4. sz.
[http://cardiohungarica.olo.hu/kereses?press_id=815&is_article=y]


  Az akut koronáriaesemény utáni életminőséget befolyásoló biopszichoszociális tényezők 15 hónapos követés alapján  / Tiringer István, Simon Attila, Veress Gábor 
  Bibliogr.: p. 293. - Abstr. hun.
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2009. 39. évf. 4. sz., p. 284-293. : ill.


Akut koronáriaeseményeket követően a sokoldalú pszichés terheléseket figyelembe véve nem meglepő, hogy intenzív megküzdési folyamatok jeleit, s a túlterhelődésre utaló érzelmi zavarok magasabb szintjét tapasztaljuk. Hosszmetszeti vizsgálatunkban 682 intézeti kardiológiai rehabilitációban kezelt páciens betegséghez történő viszonyulásáról, pszichés állapotáról és életminőségéről gyűjtöttünk adatokat (42% szívizominfarktus és 49% revaszkularizációs műtét után kezelt betegről). A követéses vizsgálat átlagosan 15 hónappal az akut kardiológiai esemény után történt. A rutin kardiológiai paraméterek mellett rögzítettük a betegek pszichológiai megküzdési módjait, a betegséggel kapcsolatos kontrollérzést, a szorongásos és depressziós tüneteket, a súlyos lelki megrázkódtatásra utaló (poszttraumás) tüneteket, néhány meghatározó személyiségvonást - ellenségességet, személyes hatékonyság érzést - és az életminőséget. Eredmények: A szívizominfarktust követő egy évben a depressziós tünetek markáns emelkedést mutatnak (HADS-Depr.: +1,32; p<0,001). Szignifikáns a szorongásos és depressziós értékek növekedése a revaszkularizációs műtét után is (HADS-Szor.: +0,65; p<0,005. HADS-Depr.: +0,61; p<0,005). A negatív érzelmi tünetek annak ellenére romlást mutatnak, hogy az életminőség szinte minden vonatkozásában magasan szignifikáns (p<0,001) javulás regisztrálható. A követéses életminőség testi aspektusainak szignifikáns előrejelzői az érzelmi zavarra utaló tünetek. Az életminőség pszichológiai aspektusainak prediktorai nemcsak a kiinduláskor tapasztalt szorongásos és depressziós tünetek voltak, hanem ettől függetlenül a negatív érzelmi állapotok követés alatti csökkenése is. Következtetés: A testi és lelki életminőséget hosszú távon befolyásoló tényezők között a szomatikus paraméterek mellett a depressziós és szorongásos tüneteknek is meghatározó szerepe van.