Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=80857
MOB:2010/2
Szerzők:Gálffy Gabriella; Szentkereszty Márton; Máté Nóra; Bartusek Dóra; Nagy Andrea; Losonczy György; Tamási Lilla; Egri Gábor; Juhász Miklós; Szlávik Nóra
Tárgyszavak:STATISZTIKA; NEURO-ENDOCRINOLOGIA; SZOMATOSZTATIN; TÜDŐ DAGANATAI
Folyóirat:Medicina Thoracalis - 2010. 63. évf. 1. sz.
[https://www.tudogyogyasz.hu]


  A tüdőcarcinoidok korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségei / Gálffy Gabriella [et al.]
  Bibliogr.: p. 58. - Abstr. hun., eng.
  In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2010. 63. évf. 1. sz., p. 52-58. : ill.


A neuroendokrin tumorok közé tartozó carcinoid tüdődaganatok előfordulása igen ritka, irodalmi adatok alapján a tüdődaganatok kevesebb, mint 2%-a. Munkánk célja az volt, hogy a tüdőcarcinoidok legújabb diagnosztikus és terápiás lehetőségeit bemutassuk, ezen kívül egy átfogó feldolgozás készítése a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikán az elmúlt 10 év során tüdőcarcinoiddal diagnosztizált és kezelt betegekről. A Klinikán 1999 és 2008 között megfordult betegek szövettani leleteit retrospektíven dolgoztuk fel, s 38 carcinoid esetet találtunk. Ebből 23 típusos és 15 atípusos carcinoidot diagnosztizált a patológus. Közülük 28 esetben találtunk feldolgozható klinikai dokumentációt. A továbbiakban ezen betegek klinikai adatait elemeztük. Napjainkban a carcinoid tumorok diagnosztikájában számos lehetőség áll a klinikus rendelkezésére. Ezek közé tartozik a komputertomográfia (CT), a pozitronemissziós tomográfia (PET-CT), a szomatosztatin receptor szcintigráfia (octreoscan), a szomatosztatin receptor immunhisztokémia, a szérum kromogranin-A (CgA) és a vizelet 5-hidroxi-indolecetsav (5-HIAA) meghatározása. Mindegyik betegünknél történt CT-vizsgálat, azonban PET-CT csak egy, octreoscan pedig négy esetben készült. Az újabb diagnosztikus lehetőségek közül szérum CgA-meghatározás 8, szomatosztatin receptor immunhisztokémiai analízis 11 betegnél történt. Műtétre 26 beteg került, ebből 19 lobectomiát és 3 pulmonectomiát végeztek. Négy esetben az inoperabilitás miatt nem került sor sebészeti beavatkozásra. A további terápiás lehetőségek közül kemoterápiát 13 beteg, sugárterápiát 2 beteg kapott. A korszerű szomatosztatin analóg kezelésben mindössze 6 beteg részesült. Annak ellenére, hogy napjainkban a carcinoid tumorok széles diagnosztikus és terápiás tárháza áll a klinikus rendelkezésére, a fenti adatfeldolgozás azt bizonyítja, hogy kevés esetben élünk ezekkel az új lehetőségekkel.