Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=72760
MOB:2010/1
Szerzők:Purebl György; Torzsa Péter; Kalabay László; Rihmer Zoltán
Tárgyszavak:BENZODIAZEPINEK; CSALÁDORVOS; DEPRESSZIÓ; RÖGESZMÉS-KÉNYSZERES ZAVAROK
Folyóirat:Addiktológia - 2009. 8. évf. 4. sz.


  Benzodiazepin-használók a háziorvosi praxisban / Purebl György [et al.]
  Bibliogr.: p. 326-328. - Abstr. hun., eng.
  In: Addiktológia. - ISSN 1589-0317. - 2009. 8. évf. 4. sz., p. 319-328.


A benzodiazepinek (továbbiakban BDZ) felfedezése a véletlennek köszönhető, ugyanis a Leo Sternbach vezette csoport az 50-es évek közepén az első antipszichotikumként úttörő chlorpromazin továbbfejlesztésén dolgozott. Munkájuk eredményeként 1961-ben indultak a benzodiazepinek világhódító útjukra, a chlordiazepoxid (Librium, Elenium) megjelenésével. Ma a BDZ-k adják az összes patikai gyógyszerforgalom egyik fő hányadát. Általánosságban igaz, hogy minden benzodiazepin rendelkezik altató, nyugtató, görcsoldó és izomlazító hatással, ezen hatások aránya azonban gyógyszerenként eltérő. Mindezek miatt is, a BDZ-k alkalmazása fokozott felelősséget ró a családorvosra, az addikció (függőség) veszélye pedig csak még inkább megerősíti ezt. A hozzászokási folyamattal már akár néhány hónapos folyamatos alkalmazás után is számolni kell (különösen az arra hajlamos egyéneknél), ezért igen veszélyes a betegek öngyógyszerezése, amit előidézhet a kontroll nélküli BDZ felírás, a beteg indokolatlanul hosszú gyógyszeres kezelése. A BDZ-addikció leggyakoribb oka ugyanakkor a nem megfelelő indikáció. Adekvát módon indikált és megfelelően adagolt BDZ és rendszeres orvosi kontroll esetén a dependencia kialakulásának veszélye (elsősorban depressziós vagy szorongásos betegeknél) rendkívül csekély, ez leginkább addikcióra hajlamos személyeknél léphet fel, ezért dependenciára hajlamos betegeknek csak nagy körültekintéssel alkalmazzunk BDZ-t. Pszichoaktív szer-, ill. alkoholfüggőség esetén a dependencia kialakulásának esélye nagy. Izomrelaxációval járó kórképek, rossz kooperáció, időskor, súlyos leromlottság és általában a terhesség, szoptatás időszakának esetei az alkalmazás további relatív ellenjavallatát képezik. Ha a szoptatás ideje alatt feltétlenül szükséges a BDZ terápia, akkor a szoptatást fel kell függeszteni. A benzodiazepineket leggyakrabban az alapellátásban generalizált szorongásos betegség, pánikbetegség, kényszerbetegség, depresszió és insomnia esetén alkalmazzuk. Tanulmányunkban áttekintjük a BDZ-k használatát ezeknél a betegségek csoportoknál.