A magyar lakosság egészségi állapotának érdemi javítása össztársadalmi feladat, mely egészségorientált döntések és megalapozott egészségpolitikai intézkedések sorozatán keresztül valósulhat meg. A népegészségügyi helyzet komplex jellemzése, a problémák azonosítása és rangsorolása, célzott intézkedések tervezése, azok megvalósulásának és hatékonyságának elemzése (azaz a népegészségügyi ciklus működtetése) korszerű strukturális alapokon szervezett, a szakma szabályai szerint végzett, folyamatos monitorozó tevékenységet igényel. A fejlett országokban egészségobszervatórium elnevezés alatt jöttek létre az 1970-es évektől kezdve napjainkig azok az epidemiológiai szakmai központok, amelyek elsődleges küldetésükként, folyamatosan látják el népesség egészségi állapota és az azt befolyásoló tényezők monitorozásának feladatát, értékes és megbízható adatokat/elemzéseket szolgáltatva a regionális egészségpolitika és egészségügyi vezetés számára. Hazánk s egyben a Kelet-Közép-Európai Régió első egészségobszervatóriuma a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának és hat megyei ÁNTSZ intézetnek a közreműködésével jött létre 2005-ben Északkelet-Magyarországi  Egészségobszervatóriumként (ÉKMEO). Az ÉKMEO szervezeti struktúrájának és módszertanának adaptációjával adott a lehetőség hazánkban is egy országos lefedettséget biztosító, regionális alapon szervezett egészségmonitoring rendszer kiépítésére az ÁNTSZ és a felsőoktatási intézmények népegészségügyi műhelyeinek szoros együttműködésében.