A Black-riport megjelenése, 1980 óta jelentős figyelmet kapott méltánytalan vagy elkerülhető egészségi egyenlőtlenségek olyan, a halandóságban és az egészségi állapotban fennálló különbségeket jelölnek népességcsoportok között és azokon belül, amelyek okai az egészséget meghatározó társadalmi és gazdasági tényezők, úgymint jövedelem, iskolázottság, foglalkozás, élet- és munkakörülmények; illetve amelyek megfelelő strukturális beavatkozásokkal csökkenthetők. Hazánkban az 1980-as évek második felétől napjainkig számos tanulmány mutatott be ilyen típusú egyenlőtlenségeket. A méltánytalannak tekinthető hazai egészségi egyenlőtlenségekre jellemző az ország északkeleti és délnyugati részén konzekvensen mutatkozó magas halandóság; a vidéki kistérségek és budapesti kerületek között és azokon belül fennálló jelentős különbségek; az alacsony iskolázottságúaknak a magas iskolázottságúakhoz képest fennálló túlélési hátrányai, illetve mind a földrajzi, mind a társadalmi-gazdasági egészség-különbségek növekedése az elmúlt három évtizedben. Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése prioritás az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet számára is, de a hazai egészségpolitika gyakorlatában a strukturális okokkal magyarázható, méltánytalan egészségi egyenlőtlenségek csökkentésének valódi szándéka nem mutatható ki.