A köldökvér őssejt-transzplantációnak köszönhetően az allogén vérképző őssejt-transzplantáció olyan betegek számára is elérhetővé vált, akik nem rendelkeznek humán leukocyta antigén (HLA) identikus csontvelő vagy perifériás őssejt donorral. Az éretlen köldökvér őssejtek a más forrásokból származó vérképző őssejtekkel összehasonlítva számos előnnyel rendelkeznek. Több vizsgálatban is igazolták, hogy a megtapadást legnagyobb mértékben a köldökvér őssejt graft sejtszáma befolyásolja, ugyanakkor a donor és a recipiens között bizonyos fokú HLA különbség tolerálható. Ugyanakkor az előnyök ellenére a köldökvér őssejt-transzplantációt követő korai infekciós kockázat igen nagy, amelyet az elhúzódó neutrofil megtapadás és a kórokozó-specifikus donor eredetű memória T-sejtek hiánya magyaráz. E hátrányok kiküszöbölésére számos módszert dolgoztak ki, így a kettős köldökvér őssejt graftok alkalmazásával, a progenitor sejtek ex vivo felszaporításával és az őssejtek csontvelői infúziójával javítható a megtapadás és csökkenthető az infekciós kockázat. A csökkentett intenzitású kondicionáló kezelésekkel szélesíthető a köldökvér őssejt-átültetésre alkalmas betegek spektruma, hiszen idősebb és a társbetegségekben szenvedő, rossz állapotú betegeknél is elvégezhető a beavatkozás. A köldökvér más őssejtek forrásául is szolgálhat, a mesenchymalis stroma sejtek elősegítik a megtapadást és immunmoduláló hatásuk révén csökkentik az alloreaktív immunológiai reakciókat.