A tanulmány célja a hazai életkilátások történeti alakulásának és területi különbségeinek értelmezése a várható élettartam és a halálozási mutatószámok segítségével. A hazai egészségügyi egyenlőtlenségek vizsgálatában prioritást kapott a területi dimenzió, amellyel az ország "egészségi" térszerkezetét elemezzük. Az egyes régiók társadalmi-gazdasági környezete determinálja az életesélyek tekintetében kedvező és kedvezőtlen helyzetű megyéket. Azonban nem egyértelmű a nyugat-keleti megosztottság az egészségmutatókban. Az elmaradott keleti országrészben is vannak gazdaságilag erős területek (pl. nagyvárosok), ahol jobbak az életkilátások. Ugyanakkor a Dunántúlon eleve rosszabb gazdasági mutatókkal bíró területek (pl. Dél-Baranya) lakosságának az országos szinthez képest is nagyon kedvezőtlen az egészségi állapota. A regionális elemzésekben az egészségföldrajz ismeretanyagát és módszertanát alkalmaztuk, amivel a hazai egészségi folyamatok multidiszciplináris megközelítésének fontosságát hangsúlyozzuk.