A tanulmány áttekinti az egészségügy legsúlyosabb problémáit és az enyhítésükre kidolgozott stratégiákat - globális, európai és hazai színtéren egyaránt. Az egészségügyi állapot és az egészségügyi források elosztásának globális egyenlőtlenségei a gazdaság egyenlőtlenségeinél is mélyebbek. Emellett egyetlen olyan régió sincs a fejlődő országokban, ahol az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaiban kitűzött mértékben javult volna a helyzet, 2000 óta. A fejlett országok egészségügyi reformjai mindenek előtt arra keresik a választ, hogy miként enyhíthető a feszültség a költségnövelő technológiai fejlődés, a betegek növekvő elvárásai és a közkiadások korlátozott növekedési lehetősége között. Új, globális válságjelenség az egészségügyben a humán erőforrások elégtelensége. A fejlett országok - a munkaerő elszívásával - még tovább súlyosbítják a hiányt, számos közepesen fejlett és fejlődő országban. Magyarországnak - miközben szembesül mindezekkel a kihívásokkal - súlyos sajátos problémái is vannak. A kilencvenes évek eleje óta növekedett lemaradásunk a fejlett országoktól, mind az egészségügyre fordított közkiadásokat, mind a magyar népesség életesélyeinek számos fontos mutatóját tekintve.