A pitvarfibrilláció során észlelhető irreguláris pitvari aktiváció és frakcionált elektrogramm morfológia a pitvari frekvencia pontos meghatározását nem teszik lehetővé. A Fourier-transzformáció révén végzett frekvenciaanalízis azonban számos állatkísérletes és humán vizsgálati adat alapján alkalmas a lokális pitvari ciklushossz mérésére pitvarfibrilláció alatt. Használatával a pitvarfibrilláció frekvencia-eloszlásának térbeli és időbeli állandóságát igazolták, többnyire bal pitvartól a jobb pitvar felé csökkenő frekvencia-grádienssel, szemben a ritmuszavar korábban feltételezett random mechanizmusával. A kezdeti, frekvenciaanalízis vezérelt ablációs beavatkozások eredményei bíztatóak a paroxizmális pitvarfibrilláció kezelésében. Jelen összefoglaló a frekvenciaanalízis utódszerét, limitációit, valamint a használatával összegyűlt állatkísérletes és humán eredményeket tekinti át.