Tíz idiopathiás akut myelitis transversa esetünket ismertetjük. A Transverse Myelitis Consortium Working Group (2002) javaslatai alapján meghatározott kritériumokat alkalmaztuk a betegek kiválasztásában. Kizártuk mindazokat, akik esetében kimutatható volt a gerincvelő-gyulladás oka (például direkt vírusinfekció, szisztémás betegség). A gyermekek a betegség jelentkezésekor 3-15 évesek voltak. A klinikai kép többnyire különböző lokalizációjú fájdalommal, vizeletretencióval indult. A paraparesis, illetve -plegia nagyon rövid idő alatt (maximum öt nap) érte el a legsúlyosabb fokot. A kórházi felvétel napján megtörtént az MR- és liquorvizsgálat. Az eredményeket a klinikummal összevetve azonnal elkezdtük a kezelést. Methylprednisolon lökéskezelést alkalmaztunk. A betegek 10-30 nap alatt járóképessé váltak. A gyermekeket 1,5-13 éven át követtük. Egy esetben közepesen súlyos bal alsó végtagi spasticus paresis, egy másikban jobb alsó végtagi latens paresis, egyben pedig részleges incontinentia észlelhető maradványtünetként. A kontrollvizsgálat alkalmával csak a két maradványtünettel gyógyult beteg mutatott MR-eltérést, a többi esetben az MR elváltozás is gyorsan megszűnt. A követési időben nem észleltünk klinikai recidívát. A gerinc- és koponya-MR-vizsgálatok nem jeleztek új laesiót. A betegség kimenetele szempontjából a gyors diagnózist és az azonnal elkezdett terápiát tartjuk a legfontosabbnak. Reméljük, hogy a gyermekkori esetek hosszú követése is hozzájárul a hasonló felnőttkori betegségek megértéséhez. A jövőben be fogunk kapcsolódni a többcentrumos vizsgálatokba.