Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=85952
MOB:2009/3
Szerzők:Kalapos Miklós Péter
Tárgyszavak:MENTÁLIS EGÉSZSÉG; MENTÁLIS ZAVAROK; BÖRTÖNÖK; PSZICHIÁTRIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2009. 150. évf. 28. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Penrose-törvény: realitás vagy fikció : az elmeegészségügy helyzete és a börtönpopuláció nagysága - nemzetközi kitekintés  / Kalapos Miklós Péter
  Bibliogr.: p. 1329-1330. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2009. 150. évf. 28. sz., p. 1321-1330. : ill.


A múlt század harmincas éveiben az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van a pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. A dolgozat nemzetközi adatok alapján vizsgálja a börtön, az elmekórház, az elmebetegség és a bűnelkövetés összefüggéseit, különös figyelmet szentelve a deinstitucionalizáció jelenségének, illetve epidemiológiai adatok segítségével bemutatja az elme- és addikciós betegségek, valamint a mentális zavarok börtönön belüli gyakoriságát. A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető a Penrose által leírt inverz összefüggés. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése során a deinstitucionalizációt elindító jelenségeket górcső alá véve gazdasági, társadalmi, filozófiai és terápiás összefüggések kerülnek a vizsgálat homlokterébe. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a két rendszerbe bekerülők között nagy az átfedés, nagyrészt ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk mind a börtönökben, mind az elmeosztályokon. A dolgozat szerzője arra a következtetésre jut, hogy a deinstitucionalizáció valójában transzinstitucionalizációhoz vezet, aminek oka egyrészt az, hogy korlátozott a rendelkezésre álló közösségi ellátókapacitás, illetve másrészt, hogy a közösségi ellátás maga nem tud mit kezdeni a súlyos, krónikus elmebetegségekben, illetve a komorbid állapotokban is szenvedőkkel. Továbbá a jelen finanszírozás mértéke, valamint a prevenciós és terápiás módszerek nem alkalmasak arra, hogy a pácienseket megóvják a forgóajtó hatásaitól.