A vezető halálokot képező szív-érrendszeri betegségek hátterében leggyakrabban az atherosclerosis áll, melynek kialakulása már életünk első évtizedeiben megkezdődik. Az atherosclerosis rizikófaktorai között a hypertonia, diabetes, dohányzás és az elhízás mellett kiemelt jelentősége van a dyslipidaemiáknak. Egyértelmű, hogy lezajlott vascularis esemény (AMI, stroke) után a beteg nagy rizikóval rendelkezik, emiatt a legszigorúbb célértékek (vérnyomás és lipidek) elérésére kell törekedni, és a sztatinkezelés indikációja megkérdőjelezhetetlen. Hasonló a helyzet akkor is, ha az atherosclerosist még preklinikus (tünetmentes) állapotban ki tudjuk mutatni. A sztatinok egyedülálló módon bizonyították, hogy kardiovaszkuláris előzményektől mentes, nagy rizikójú egyénekben is csökkentik a coronaria-betegség illetve a stroke rizikóját.