Munkánk során a dohányzás, illetve a dohányfüstben lévő policiklusos aromás szénhidrogének DNS-adduktképző, rákkeltő hatását vizsgáltuk. 143 tüdődaganatos beteg nem daganatos tüdőszövetében és vérében mértünk policiklusos aromás szénhidrogének által képzett relatív adduktszintet. A 143 beteg közül 57 fő aktív dohányos volt, 79 fő már legalább egy éve leszokott, 7 fő sohasem dohányzott. A DNS-adduktok kimutatására a 32P-utójelzéses módszert használtuk. Erős, statisztikailag szignifikáns összefüggést találtunk a dohányzással kapcsolatos változók (cigaretta/nap, dohányzással töltött évek száma) és az adduktszintek között. Ezek az összefüggések azonban nem voltak egyformán igazak az aktív és a volt dohányosokat tekintve. Míg a jelenleg is dohányzók körében a naponta elszívott cigaretták száma volt döntő befolyással az adduktszintre, addig a már leszokottak adduktszintje a dohányzás megkezdésekor betöltött életévekkel mutatott szoros korrelációt. Eredményeink szerint a fiatal szervezet sokkal fogékonyabb az adduktképződésre, mint azok szervezete, akik idősebb korban kezdték a dohányzást. Munkánk során beigazolódott, hogy a tüdőszövetben illetve a vérben mért adduktszintek erősen korrelálnak, mely korreláció alapja lehet egy esetleges szűrővizsgálatnak.