A biszfoszfonátok - mint pl. a zoledronsav - segítenek megóvni a csontáttétes daganatos betegek funkcionális függetlenségét a csontesemények számának csökkentésével, ill. kialakulásának késleltetésével. Ilyen esemény lehet pl. az erős csontfájdalom, a patológiás törés, spinalis kompresszió, tumor okozta hypercalcaemia, sugárkezelés és sebészeti bevatkozást követő elváltozás. A betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő szakápolóknak kiemelkedően fontos szerepük van a csontáttétes betegek oktatása, megfigyelése szempontjából, és nagy felelősségük van a beteg együttműködő magatartásának kialakulásában. A szakirodalomban, továbbképzéseken, konferenciákon a szakdolgozók számára számos információ hozzáférhető a biszfoszfonátok hatásairól, mellékhatásairól. Azonban a betegek nem minden esetben jól tájékozottak, ami eredményezhet egy nem megfelelő együttműködési magatartást a részükről. Fontos lenne, hogy ilyen nagy klinikai haszonnal járó kezelések esetén a terápiás hűség és a beteg együttműködési készsége, a compliance megfelelő legyen. Az optimális ápolási gyakorlat során a szakápolók megfigyelhetik a beteg fájdalmát, a mozgásképesség változásait, a nemkívánatos eseményeket, a vesefunkció változásait. Hasznos eszköz ezeknek a paramétereknek a rögzítése pl. betegnapló segítségével. A kezelést végző szakápoló minden vizit alkalmával még a kezelés előtt ellenőrzi, illetve kitölti a naplót. Ilyenkor lehetőség nyílik a beteg szokásainak felmérésére és tanácsadásra a legfontosabb kérdésekben (pl. folyadékfogyasztás, szájhigiéné stb.). A szakápolóknak tehát nagyon fontos feladatuk van a biszfoszfonát-terápiában részesülő betegek gondozásában, támogatják őket a terápia folytatásában és funkcionális függetlenségük megőrzésében.