Krónikus vesebetegségben szenvedőkben gyakran alakul ki vérszegénység, mely a vesebetegség romlásával mind több embert érint. Az eritropoezist stimuláló készítmények (erythropoiesis stimulating agent, ESA) megjelenése a renalis anaemia kezelésében döntő változást, a kutatók számára pedig számos új megválaszolandó kérdést hozott magával. Jelen áttekintésben röviden összefoglaljuk azokat a kérdéseket és válaszokat, melyek a közelmúltban megismert kutatási eredmények révén az érdeklődés középpontjába kerültek. Ismertetjük az anaemia prevalenciáját az egyes vesebeteg csoportokban, beleértve a transzplantált populációt is. Tárgyaljuk az ESA-val szemben fellépő rezisztencia lehetséges okait, a hemoglobinvariabilitást és a hemoglobin-célérték kérdését is. A CHOIR és CREATE, két nemrégiben közzétett tanulmány eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes, 4. stádiumú krónikus vesebetegek számára a normál hemoglobintartomány (130-150 g/l) elérését célzó terápiás megközelítés nem jelent klinikailag számottevő előnyt, sőt, egyes esetekben fokozott mortalitási kockázatot jelenthet. Ezen eredmények tárgyalása során röviden kitérünk majd a két fenti tanulmány módszertani problémáira is.