A szociálpszichológia amerikanizálásának európai bírálói felróják (mindenekelőtt Floyd Allportnak), hogy hiba volt a 20. század első harmadán feladni a kollektív pszichológia (néplélektan, nemzetkarakterológia, kollektív reprezentációk, tömeglélektan) hagyományát és az individualizmus szellemében az egyénre és társas interakcióira koncentrálni a kísérleti kutatásokban. A tudományág történetét áttekintve azonban megállapítható, hogy a kutatások nem tolódtak el végletesen és véglegesen az egyik irányba sem, az empirikus szociálpszichológiában az egyénre illetve a társadalom egészére változó és váltakozó figyelem esett. Valójában a - módszertani individualizmus - nem gátolta meg, sőt hozzájárult ahhoz, hogy egyfelől társadalomban zajló megismerési folyamatokról, másfelől a társadalom érzelmi dinamikájáról megalapozott szociálpszichológiai eredmények szülessenek, amint ezt a tanulmány 7-7 főbb témakör bemutatásával illusztrálja. A szerző prognózisa szerint az információfeldolgozás individuális folyamatainak korszaka után most a társadalmi csoportok és affektív viszonyaik tanulmányozása kerül a szociálpszichológiai kutatások előterébe.