Az emlőrák a nők leggyakoribb rákos megbetegedése. Évente több mint egymillió nő betegszik meg emlőrákban. Az emlőrákos morbiditás meredeken emelkedett a fejlett ipari országokban az utóbbi pár évtizedben, de a mortalitási ráta mostanában csökken. Az utóbbi a szervezett lakossági szűréseknek, a korszerű sebészi és sugárterápiás beavatkozásoknak és a hatékonyabb szisztémás kezeléseknek köszönhető. A fejlődés egyik legizgalmasabb területe az új terápiás szerek bevezetése a klinikai gyakorlatba. A célzott terápia (tirozinkinázok gátlása) rohamosan fejlődik. Korai (0./I./II. stádium) emlőrákban a daganatot műtéttel eltávolítják, és ezt követi az adjuváns kezelés. Az adjuváns kezelés célja a lokoregionális és távoli mikroszkopikus daganatdepozitok elpusztítása. A daganatos kiújulás kockázatának megbecsülésére prognosztikai faktorokat használunk. Az optimális individualizált kezelés meghatározását a prediktív faktorok segítik. A dolgozatban a korai emlőrák kezelésének jelenlegi helyzetét tárgyaljuk, beleértve az emlőmegtartó kezelést, a mastectomia utáni sugárkezelést, a hormon- és kemoterápiát, valamint a humán epidermális növekedési faktor receptor-2- (HER-2-) pozitív daganatok trastuzumabkezelését.