Klinikánkon az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább előtérbe helyeztük a különböző minimálisan invazív módszerek bevezetését a gyermeksebészeti betegek ellátásában. Ez tevékenységünk minden területét érintette a hasi sebészettől a mellkassebészeten át az urológiáig. A hasi sebészetben a kisebb megterhelést jelentő, alig látható hegeket visszahagyó műtéti technikák közé tartoznak a köldökön keresztül végzett műtétek és a transanalisan végzett vastagbél-reszekciók. 128 pyloromyotomiát és 41 transanalis Soave-műtétet végeztünk 4 napos (medián, kvartilis: 3; 4) ill. 4,5 napos (medián, kvartilis: 3;7) átlagos kórházi ápolási idővel. A laparoszkópos technikát több mint 500 esetben alkalmazva ma már bonyolultabb műtéteket (fundoplicatio, splenectomia, adrenalectomia) is gyakran végzünk minimálisan invazív technikával. A módszer fejlődésével és a gyakorlat növekedésével a laparoszkópiát már csecsemőkben is alkalmazzuk (pyloromyotomia). A mellkassebészetben látványos fejlődés történt a mellkasdeformitások sebészetében. A Nuss-műtét bevezetésével a betegeknek lényegesen kisebb megterhelést okozva érünk el kiváló eredményeket. 365 betegünknél a műtét 44+-20 percig tartott, 5 nappal (medián, kvartilis: 4; 6) a műtét után hazamentek. Ma a korábban standardnak mondott posterolateralis thoracotomiát csak az esetek 27%-ában alkalmazzuk, 29%-ában torakoszkópos, 44%-ában hónalji redőmetszés útján végezzük az intratorakális műtéteket. Az urológiában jelentős változást hozott az egyre kisebb cisztoszkópok kifejlesztése, amelyek segítségével a VUR kezelésében háttérbe szorult az uréter-reimplantáció. A hasi sebészet mellett az urológiai műtétekben is tért hódítanak a laparoszkópos és retroperitoneoszkópos technikák. Napi rutinná vált ez a cryptorchismus és a varicokelek esetében és ma már nephrectomiát is nagyon ritkán végzünk nyílt műtéttel benignus kórkép miatt.