Korábbi vizsgálataink eredményei T-lymphocytosis jelenlétét igazolták asztmás terhes asszonyok perifériás vérében. A CD-3 pozitív sejtszám asztmás terhességben tapasztalható, szignifikáns emelkedésének hátterében döntően IFN-y, illetve kisebb mértékben IL-4 termelő sejtek számának növekedését tapasztaltuk. A sejtimmunológiai vizsgálatok összefüggést mutattak a klinikai jellemzőkkel: az anyai kilégzési csúcsáramlás értékek szignifikáns negatív korrelációt mutattak az IFN-y és IL-4 termelő T-lymphocyták számával, illetve szignifikáns negatív korreláció volt igazolható asztmás terhességben az anyai IFN-y pozitív T-sejtszámok nagysága és a magzati születési súly között. A perifériás CD-3 pozitív sejtszám növekedés hátterében álló lymphocyta szubpopulációk pontos meghatározására azonban még nem került sor. A jelen vizsgálat célja a perifériás CD-3 pozitív sejtszám növekedés hátterében álló lymphocyta szubpopulációk pontos meghatározása volt, enyhe és mérsékelten súlyos perzisztáló - kontrollált állapotú - asztmás terhesek esetében (n=26). Kontrollként egészséges nem terhesek (n=12), egészséges terhesek (n=18), illetve asztmás nem terhesek (n=23) mért adatait használtuk. A T-helper (CD3+CD8-) és T-cytotoxikus (CD3+CD8+) szubpopulációk nagyságát specifikus monoklonalis antitest jelölést követően, áramlási cytometriával mértük le. Az asztmás terhesekben mért eredmények (GIL*10 a harmadikon, átlag+-SE) a következők voltak: T-helper-sejtszám 885+-244; T-cytotoxicus sejtszám 404+-33. A CD3+CD8- és CD3+CD8+ sejtszámok között a vizsgált négy csoport esetében nem volt különbség.