Magyarországon 2003 óta rendelkezésre áll az egészségügyi kormányzat külön kidolgozott koncepciója és infrastruktúrája a méhnyakszűrések elvégzésére. A rendszer gyengéje a nők alacsony részvételi aránya (52,6%), melyben vizsgálatunk szerint kutatási adatokkal alátámasztva a félelem, az intimszféra sérülése, a vizsgálat kellemetlensége is szerepet játszik. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a Zalaegerszeg és vonzáskörzetében élő nők jelentős része az egészségi állapotáért felelősséget érezve részt vesz a szűréseken. Összességében egy lakossági szűrővizsgálat akkor lehet hatékony, ha a szűrendő populációnak is igénye van a szűrésre. A részvételi arány növelésében a döntő lépés az ismeretek szélesebb körű terjesztése, a rákszűrő vizsgálattól való félelem eloszlatása, a tévhitek megcáfolása, (laikus nők körében a rákot még mindig gyógyíthatatlan kórnak tartják), az nők motiválása (fogadják el az ingyenes szűrővizsgálatra szóló meghívást). Tudatosítani kell minden nő számára a szűrővizsgálat menetét, lehetséges hasznát, korlátait, és az esetleges nem kívánatos mellékhatásokat, valamint főként azt, hogy milyen kockázattal járhat a részvétel elmulasztása. Hosszabb távon azonban elengedhetetlen a felelős egészségmagatartás kialakítására alapozni. Ezt már a korai életszakaszban (iskolában) kell megkezdeni, az egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretek bővítésével. Fontos lenne szülész-nőgyógyász szakorvos/védőnők/ szülésznők bevonásával és az édesanyák támogatásával a serdülő lányok számára a nőgyógyászati szakrendelő bemutatása, a vizsgálat eszközeinek és a kenetvétel folyamatának szemléltetése, biztosítva, hogy a fiatal lányok megismerjék a nőgyógyászati vizsgálatot és a prevenció fontosságát, hogy felnőtté válás folyamán tudatosan felelősséget vállalva mindent megtegyenek a saját egészségi állapotuk megőrzéséért.