A kardiovaszkuláris (CV) betegségek képezik hazánkban változatlanul a legfőbb halálokot, elsősorban a myocardialis infarctus, a szívelégtelenség illetve a stroke. Szomorú tény, hogy ezek a kórképek már egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek, és nagy részük megelőzhető lenne. Sorozatunk előző cikkében a stroke etiológiai kérdéseit vizsgáltuk, melynek kialakulásában a legfőbb szerepet a hypertonia játssza. Az infarctus előidézésében is döntő szerep jut a hypertoniának, ugyanakkor a coronaria atherosclerosis kialakulása, a plakkruptura sokkal inkább multifaktoriális okokra vezethető vissza, létrejöttében a dohányzás, diabetes, dyslipidaemia (a 3D) is jelentősen közrejátszik. A vérnyomás hatékony kezelése (a többi rizikótényező hatékony csökkentése mellett) természetesen a myocardialis infarctus kockázatát is csökkenti, még ha nem akkora mértékben is, mint a stroke esetében megfigyelhető. A közelmúlt klinikai vizsgálataiból megtanulhattuk, hogy a különböző vérnyomáscsökkentők eltérő CV protektív hatással rendelkeznek, azonos mértékű vérnyomáscsökkentés mellett is. A vérnyomáscsökkenésen túli protektív tulajdonságok részben a metabolikus illetve pleiotrop hatásokban keresendők, de a centrális systolés és pulzusnyomásra valamint az artériás stiffnessre kifejtett eltérő hatások magyarázhatják az egyes szerek által elért különböző mértékű rizikócsökkenést.