A posztiszkémiás vesekárosodást a nem és a nemi hormonok jelentősen befolyásolják. A Na +/K+-ATP-áz (NKA) működése a renalis posztiszkémiás károsodás során sérül. A hősokk fehérje (HSP) 72 protektív hatású az iszkémia/reperfúziós (I/R) károsodással szemben. Jelen kísérletünkben a nemi hormonok jelentőségét vizsgáltuk az NKA és HSP72 mRNS és fehérje expressziójának, illetve szubcelluláris lokalizációjának változásában renalis I/R károsodást követően. Uninefrektomizált nőstény (N) és hím (H) Wistar-patkányok baloldali a. és v renalisát 55 percre leszorítva a vesét iszkemizáltuk, amelyet 2 (T2), illetve 16 (T16) órás reperfúziós periódus követett. Uninefrektomizált sham-operált nőstény (N) és hím (H) állatok szolgáltak kontrollként (n=5/csoport). Az eltávolított vesékből hisztológiai és immunhisztokémiai analízist végeztünk, az NKA alfa-1-alegység és a HSP72 mRNS expressziót RT-PCR technikával, a fehérjeszinteket Western-blottal határoztuk meg. A hím állatok veséje súlyosabb hisztológiai károsodás képét mutatta (N vs. H; p < 0, 05). Mind az NKA alfal-alegység, mind a HSP72 mRNS expressziója magasabb volt az N-állatokban a H-hoz képest (p<0,05, kontroll, T2, T16 egyaránt). A proteinszintek korreláltak az mRNS eredményekkel (p<0,05, T2, T76). A proteinszintek változásának dinamikája is eltért a két nemben. Kontrollokban N- és H-állatokban egyaránt mind az NKA, mind a HSP72 a proximális tubularis sejtek bazolaterális membránján lokalizálódott. Iszkémiát követően azonban hímekben sokkal kifejezettebb szubcelluláris transzlokáció történt a citoszól, illetve az apikális membrán irányába I/R-károsodást követően nőstényekben kevésbé károsodik az NKA működése, mint hímekben. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a nőstényekben eleve magasabb, majd gyorsabban expresszálódó HSP72 protektív hatású az NKA posztiszkémiás károsodásával szemben.